Testmozgás cukorbetegen
"Kérdezze meg kezelőorvosát...!". Cukorbetegségben a legtöbb szövődmény lappangva alakul ki, eleinte csak szűrővizsgálattal mutatható ki. Ezért, ha biztonságosan akarunk intenzívebb fizikai aktivitást végezni, mint korábban, nem árt, ha beszélünk orvosunkkal. Ő a szemészeti és idegrendszeri szűrések mellett szívünk állapotát is felméri, kibír-e az egy nagyobb sportterhelést. Ez rendszerint terheléses EKG-val (ergometriával) történik, amikor egy futószalagon lépkedünk, vagy egy szobakerékpárt tekerünk, miközben figyelik EKG-n, vérnyomásunk, pulzusszámunk változásait.
Ha nem derül ki semmi olyan, amivel további teendő lenne, akkor is kérjük orvosunk segítségét a megfelelő mozgásforma és -intenzitás kiválasztásához. A szemészeti kontroll során érdemes rá is kérdezni, a szemfenéki kép alapján végezhetjük-e választott mozgásformákat.
A mozgásban gazdag életformát mindig fokozatosan kell elkezdeni. Ne akarjunk rögtön maratont futni, elég lesz egy intenzívebb séta is. A terhelést fokozatosan emeljük, hogy szervezetünk hozzá tudjon szokni. Hosszabb kihagyás után ismét alacsonyabb intenzitásról kezdjük újra a munkát. Ebben akár egy hasizom gép vásárlás is a segítségünkre lehet.
A vércukorszint és a testmozgás
Cukorbetegeknél a testmozgás megkezdése előtt a vércukorszintre gyakorolt hatást is figyelembe kell venni. A mozgás rendszerint csökkenti a vércukorszintet, mert elősegíti az inzulin hatását: ugyanakkora inzulinhatásra több cukrot tud felvenni az izom a vérből. Ezért a testmozgást megelőző és az azt követő étkezésnél többlet-szénhidrátbevitelre van szükség a sport közbeni alacsony vércukor (hipoglikémia) elkerüléséhez, ha szulfanilureával vagy inzulinnal kezelt személyben egyébként a vércukor a normál tartományban van. Csak diétával vagy csak metforminnal, illetve acarbose-zal kezelt betegekben nem kell vércukor-leeséstől tartani a mozgás során, így többletétkezésre sincs szükség.
Az, hogy egy adott fizikai tevékenységhez egy adott személyben mennyi plusz szénhidrátot kell bevinni, teljesen egyéni. Nincs mese, ki kell tapasztalni. Nagyjából 10-15 százaléknyi többlet-szénhidrát bevitele mellett mérni kell, vagy legalábbis figyelni, nem jelentkeznek-e hipoglikémiára utaló tünetek.
És mindig legyen kéznél szénhidrátcsomag! Előre kiszámoltan 10-15 g-nyi, gyors és lassú felszívódású szénhidrátot tartalmazó étel és/vagy ital legyen nálunk, melyet hipoglikéma esetén elfogyaszthatunk. Ha rendszeresen hasonló intenzitású mozgást végzünk, kellő odafigyeléssel ki tudjuk tapasztalni, hogy mire számíthatunk. Ne felejtsük: az intenzív házimunka, a nagytakarítás, ablakpucolás, favágás is fizikai tevékenység, ugyanúgy kell tekinteni, mintha sportolnánk.
Ha a vércukorérték nagyon magas (15 mmol/l feletti) a sportolás megkezdésekor, az elégtelen inzulinhatásra utal, amelyen esetleg a mozgás sem tud már javítani. Azaz hiába mozgunk, nem lefelé, hanem akár esetleg felfelé mozdul el vércukorértékünk. Ilyenkor halasszuk el a testmozgást a cukorháztartás rendezéséig.
2-es típusú cukorbetegségben a rendszeres testmozgás életmentő lehet. Időben, még a szövődmények kialakulása előtt érdemes megkezdeni, és mindennapi életünk részévé tenni.
